Friss
Közösség
Kövess!
Szűrők
Gerlóczy Márton

Gerlóczy Márton

(82 idézet)

magyar író

Figyelés

Könyvek

A kutya (...) csak akkor való a lakásba, ha vele van egy ember. De az ember nem tudja, hogy milyen a kutyának a lakásban, amikor ő nincs otthon, tekintve, hogy nincs otthon. Én voltam már kutya a lakásban. Ott fekszem egész nap, és (...) szarul érzem magam. Tudom. Gondoljunk vissza a legdepressziósabb napunkra. Amikor nem akartunk kimenni. Amikor nem tudtunk kimenni. Amikor nem tudtunk semmiről. Na, olyan lehet a kutyának.

Az ilyenekből lesznek a kritikusok. Esztéták. Akik nem az életből tanulták a művészetet, hanem a művészetből az életet.

Az írók nem beszélnek sokat, mert nem valamiről kell írniuk, mint az újságíróknak, hanem valamit.

Klassz dolog költeni a pénzt. Mást nem is tudok kezdeni vele, csak költeni tudom.

Minden hülye határozott és magabiztos. Azt gondolják, az ember akkor belevaló, ha azt gondolja magáról, hogy belevaló. Hogy mindenre képes. Hogy szép. Hogy okos. Hogy az álmaiért és a karrierjéért bármit megtesz, és semmi sem állíthatja meg. Hogy csak azt kell gondolnunk, úgy kell élnünk, hogy sikerülni fog, és akkor sikerül is. A boldogtalanság kínos és szánalmas. Egy mosoly mindent megold. Hogyne.

Azok szoktak nevetni, akik szegények. Magukat nevetik ki, hogy mennyire nincstelenek. A jómódúak nem nevetik ki magukat. A humorukat fölzabálja a pénz és az elégedettség zsíros disznaja.

Az őrülteket tessék tiszteletben tartani. (...) És hogyan tudjuk az őrültnek megadni a tiszteletet? Hát ha elhitetjük vele, hogy nem látjuk őrültnek. És hogyan győzzük meg az őrültet arról, hogy mégsem őrült? Mi sem egyszerűbb. Legyünk őrültebbek nála.

A pénzt (...) csak azért keressük, hogy legyen. Aki költeni szereti, annak nincsen.

Gyűlölöm a tetoválásokat. Csak az tesz magára jeleket, aki nem tudja, hogy kicsoda. Igaz, senki sem tudhatja igazán, hogy kicsoda, ezért inkább úgy fogalmaznék, hogy az teszi magára, akit nem is érdekel, hogy kicsoda.

Száz kiló alatt a férfi csak karácsonyfadísz.

Az élet kegyetlen és csodálatos, mint egy hajnali okádás.

Az emberek, ha először találkoznak, inni mennek. Vagy enni. Sohasem futni vagy úszni, vagy szeméttelepre tévéket zúzni. Pedig milyen szép világ is volna az.

Soha nem olvasok közterületen. Pláne nem villamoson. Nem szeretem, ha látják, hogy mit olvasok. Nem szeretem, ha sejtik, hogy miféle lehetek. Ne legyen rám írva semmi.

"Élj úgy mindennap, mintha ez lenne az utolsó napod." "Egy mosoly nem kerül semmibe." Mi a szarért mosolyogjak, ha ez az utolsó napom? Holnaptól nem láthatom azokat, akiket szeretek. Nem ihatok vodkát. Nem ehetek brokkolit. Nem lehet zsíros a kezem. Nem túrhatom az orromat. Nem tervezhetek, és nem is örülhetek annak, hogy tervezek.

Minden aranylelkű lány (...) azt hiszi, minden úgy van, ahogy éppen megéljük. Mindenki olyan, mint amilyennek abban a pillanatban látjuk. Senki sem olyan.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ