Gabriel García Márquez

Gabriel García Márquez

kolumbiai író, politikai aktivista
1927. március 6. — 2014. április 17.

Szerző figyelése

Gabriel García Márquez könyvei

Mindig mondtam, hogy az ember gyorsabban öregszik a fényképein, mint az életben.

A jó írót nem azon lehet lemérni, hogy mit tesz közzé, hanem inkább azon, hogy mit tép össze.

Az asszony számára is elérkezett a pillanat, amikor föl kell tennie magának a kérdést, egész női méltóságával és öntudatával, elfojthatatlan életkedvével, hogy mihez kezdjen a szerelemmel, amely gazdátlanul maradt benne.

Miközben a regényalakot formáltam, egyre jobban megkedveltem benne az embert, és nem volt okom megölni őt, mert rájöttem, hogy egy komoly író nem ölhet meg egy regényalakot, ha nincs rá meggyőző oka.

Az a hamutömeg, ami a szíve volt, s amely a mindennapos valóság legkeményebb csapásait is állta, a sajdító emlékezés első fuvallatára összeomlott.

Minél áttetszőbb az írás, annál láthatóbbá válik a költészet.

A nők valami külön észbeli adottság alapján, ami csak az övék, úgy tudnak elsiklani a valóság zátonyai mellett, hogy nem szenvednek hajótörést.

A hitetlenség erősebb a hitnél, mert az érzékekre támaszkodik.

11

A rajtunk most átvonuló zivatar annak előjele, hogy egünk nemsokára kiderül, s jobb napokat fogunk látni, mert lehetetlen, hogy akár a baj, akár a jó örökké tartson, s ebből az következik, hogy mivel a baj már soká tart, a jónak közel kell lennie.

A nyelvek szabadon kószálnak mindenfelé, összekeverednek és összezilálódnak, és elkerülhetetlen sorsuk felé rohannak, mely egyetlen, globális nyelvbe akarja kényszeríteni őket.

Azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.

Résen kell lennünk az államnak azzal a hajlamával szemben, hogy kivonuljon az oktatásból, és magánkézre adja. Az ellenérv lesújtó: a magánoktatás, akár jó, akár rossz, a társadalmi diszkrimináció leghatékonyabb formája.

Ha egy gyerek elé egy csomó játékot teszünk, különféle játékokat, végül is egy mellett fog megmaradni, és az államnak az lenne a kötelessége, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek közt ez a játék végleg megmarad a gyereknek. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a boldogság és a hosszú élet titka. Hogy mindenki úgy éljen, hogy csak azt csinálja, amit szeret, a bölcsőtől a sírig.

Az a növekvő gyanú, hogy a naprendszernek ez az egyetlen helye, ahol az élet csodálatos kalandjára lehetőség nyílt, a felé az elkeserítő következtetés felé vonszol minket irgalmatlanul, hogy a fegyverkezés szembemegy az értelemmel.

Minden ember, a gyerekeket is beleértve, egy körülbelül négy tonna dinamittal töltött hordón ül, amelyeknek együttes felrobbanása tizenkétszer tudná kiirtani a földi élet minden nyomát.