Fodor Ákos

(394 idézet)

1945. május 17. — 2015. február 21.
magyar költő, műfordító

Figyelés

Könyvek

Zeneidő

mikor az élet
bocsánatot kér azért,
amilyen máskor.

105

A jég
meg az ég
szikrázva simul össze,
a szél
se beszél:
por-hóval kergetődzve
játszanak
- mert szabad...
E fényes-boldog pusztaságban
nincs hazug szó: tisztaság van;
senki se kényszerít, senki se tiltja, hogy válassz,
itt te vagy a kérdés és csak te lehetsz a válasz!

A más élete
Hozzá-szólhatok;
bele-: nem.

Egy-egy nyugodt pillanatot
életemben ha még kapok:
jutalom,
amiért - bár mit se várva -
időzöm, mint rózsa árnya
a falon.

Rács? fal? bástya? torlasz?
nem véd meg magadtól!
- Amit másról mondasz:
az is csak rólad szól...

Pár percet itt tölt,
hogy utóbb időtlenül
hiányozhasson.

194

- Tudsz játszani?
- Tudok.
- És szeretsz is?
- És szeretlek is.

Nem emlékszem rá,
Azt hiszem: hihetetlen,
felejthetetlen.

Szerelemtől álmatlan forogtam
hajnalig - akkor
megszámoltam, hogy orrában két luk van.
Mosolyogtam és elaludtam.

Valami árnyék
megtaposta árnyamat
- nehezteljek rá?

Én igyekszem
(bárha másként is lehet)
késsel-villával enni az életet.

Betegségedből
gyógyulj ki. Vagy halj bele.
- Csak ne kényeztesd.

Szeretett, míg csak
tanultam tőle. Utóbb
irigyelt s gyűlölt.

Kik mindent adtok:
adjátok meg, Istenek,
hogy tévedhessek.

Ne "küzdj a Jóért".
Keresd és szeresd. Örülj,
amikor elér.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ