|
Kategóriák
|
 | Charlotte Bronteangol regényíró 1816. április 21. — 1855. március 31. | Szerző figyelése | |
|  | | | Az erőszakoskodás bűn, a szemtelenség bűn, és mind a kettő utálatos. De a szerelem! A legtisztább angyalnak sem kell elpirulnia ettől. Amikor látom vagy hallom, hogy akár egy férfi, akár egy nő szégyenletesnek tartja a szerelmet, tudom, hogy durva lelkű, és aljasak az asszociációi. Sokan, akik finomnak tartják magukat, s akiknek nyelve hegyén örökösen ott lebeg ez a szó: közönséges, nem tudnak szerelemről beszélni anélkül, hogy el ne árulnák velük született, ostoba alantasságukat. A szerelmet aljas érzésnek tekintik, amelyhez csak aljas gondolatok kapcsolódhatnak. | | | | |  | |
|  | | A szeretet, csakúgy, mint a szerelem, igazságtalan olykor. | | | | |  | | Furcsa egy világ ez, s a férfit a legfurcsább hulladékból gyúrták össze, melyet forrongásában feldobott a káosz. | | | | |  | | Friss, hűvösebb szellő legyintette meg a homlokomat, és úgy éreztem, mintha valahol messze, egy vad, elhagyatott tájon mi ketten találkoztunk volna. A lelkünk bizonyára találkozott is. (...) A lelkeknek ez a találkozása sokkal megrendítőbb és megmagyarázhatatlanabb, semhogy beszélni lehetne róla. | | | | |  | | Akármilyen öregek, csúnyák, megbántottak, elhagyatottak és csüggedtek vagyunk is, amíg szívünkben ki nem alszik az élet parányi szikrája, addig, e kihunyó kis parázs mellett, ott didereg éhesen, kísértetiesen a sóvárgás, elismerés és szeretet után. | | | | |  | | A szerelem mindenre talál mentséget, csak az aljasságra nem. Az aljasság megöli a szerelmet, elnyomorítja a legtermészetesebb érzéseket is. Becsülés nélkül nincs igaz szerelem. | | | | |  | | A legfőbb emberi tudás önmagunkat ismerni, s a célt, ahová lépteink visznek. | | | | |  | | A jókedv - úgy tűnik - éppannyira függ attól, hogy állnak a dolgok bennünk, mint attól, hogy állnak rajtunk kívül és körülöttünk. | | | | |  | | Az ő társaságában éreztem csak igazán, hogy élek, benne élek, és ő bennem él. | | | | |  | | A képzelettől veszem kölcsön, amit a valóság nem ad meg nekem. | | | | |  | | Különös, hogy a fájdalom szinte megfojt, mert egy másik ember szeme nem nézett az enyémbe. | | | | |  | | Közönséges és gyerekes dolog összezagyválni az általánosat az egyénivel. | | | | |  | | Régi igazság, hogy a barátok elhagyják azt, akit a szerencse elhagy. | | | | |  | | Az őszinteség sohasem nevetséges, mindig tiszteletreméltó. | | | | |  | | A szelídség! Mennyivel nagyobb erő, mint a nyers erőszak! | | | | |  |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak
|