Alvin és a mókusok

1994-ben alakult magyar zenekar

Figyelés

Kell egy társ, ki mindent érted tesz,
Sok perverz rész, hogy élvezhess,
Meg az a feltört szoftver az élethez,
Ami jön, lát, dönt, győz, ami képes lesz.

Ami irányít és sohasem fél, biztat és életre nevel,
Figyel, hogy jó útra lépj és megállít, hogyha kell,
Ami megmutatja, mi a cél, segít, de nem várja el,
Ami nem ájul, hogyha vér, és mindig felel.

Csak a szívemből hiányzik
Az az apró darab,
Kéne vissza, a múltkor nálad maradt,
És tönkretetted egy pillanat alatt!

Néha fáradt, de még remél,
Bőrig ázva is célba ér,
Hisz az ember képes a többezer éves kérgekkel tenyerén,
Legyek bátor, legyek szép, ki vigyáz rád, s örökké él,
Mi túljárunk majd a halál eszén.

Néha éld, hogy forog a világ,
És ne nyalj talpakat szép szavakért,
Légy halhatatlan, hagyj nyomot a földön,
S érj célba, de csak magadért,
Tudd, ki vagy, sajnáld, aki bánt, mert nem ez az érdem,
Én éltem és most rajtad a sor, hogy élj s ne félj.

Van úgy, hogy támad, hogy ellened fordul a hibád,
Zavar a zaj és zavar a fény,
Valaki mondja már, hogy túl vagyunk a felén,
Nehezén s ennyi az egész,
Hogy ne félj.

Tudod, csak akkor nem fogsz félni,
Mikor már nem lesz kiért élni.

A világvégén örömről beszélni,
Tolvajoktól alamizsnát kérni,
De én megteszem,
Mert érted, fiam, megéri.
Megtanítlak emberként élni!

Legyél hasznos, vésd fel a falra,
Így mindenki emlékszik majd arra,
Hogy te már tudtad, megvolt a képlet,
Mikor véget ért az élet.

Van úgy, hogy az egész színes, mint egy kalandregény:
Csapdák, álarcok, vad, kemény csaták.
Van úgy, hogy az egész szabad, jóízű nevetés:
Szélesvásznú vidám bolondozás.

Egy szótár, egy élet is kevés,
Hogy leírjam, szívemnek mit érsz.
Tudom, nem csapsz be, ha ígérsz.

A tömegbe lépsz és csak állsz egyedül,
Majd egy porszem leszel, ami elvegyül.

Csak hajt a vágyakozás, ez éltet,
(...)
Másért, máshol, másmiért,
Mert minden az égig ér,
Ami az életben nem lehet a tiéd.

Nincs járható út.
Elnyel a mélység,
De valami van,
Ami visszahúz.

A végzet nem várhat,
Tényeket torzíthatsz,
A végén ordíthatsz.
Hiába a béke,
Egyszer csak vége.

Hogy élnél ma, ha tudnád,
Holnap vége és nem lesz folytatás?

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ