A békés harcos útja

amerikai-német filmdráma (2006)

Figyelés

Ha majd igazán a jelenben fogsz élni, meglepődve tapasztalod, mire vagy képes, és hogy mi minden sikerül.

Nincs olyan, hogy jobb. Sose leszel jobb, ahogy kevesebb se leszel soha senkinél.

Nem tudsz aludni. Lehet, hogy azért, mert késő éjjel, mikor minden zaj elhal és ott fekszel az ágyadban, teljesen úrrá lesz rajtad a félelem. Azért, mert hirtelen minden annyira... üres.

Amikor félsz, húzd ki a kardodat. Ragadj meg, és kaszabolj le mindent, ami gátol. Le a megbánással, és a félelmekkel, mindennel, ami a múlthoz köt, vagy a jövőhöz.

Az emberek rettegnek attól, ami bennük van. Pedig csak ott találják meg azt, amire szükségük van.

- Mindenki megmondja, mit csinálj, mi a jó neked. Nem akarják, hogy te találd meg a válaszokat. Azt akarják, hidd el az övéiket.
- Kitalálom, a magáét kéne elhinnem...
- Nem. Én csak azt akarom, hogy végre ne a külvilágból merítsd a tudásodat, hanem saját magadból.

Az út, ami boldoggá tesz, nem a végcél.

A harcos nem attól harcos, hogy feladja, amit szeret, hanem hogy szereti, amit csinál. (...) Egy jó harcos nem tökéletes, nem győz mindig, nem sérthetetlen. A jó harcos nagyon is sebezhető... Ez teszi igazán bátorrá! A harcos cselekszik, csak a bolond sír! Nincs olyan, hogy kezdet és vég, csak a tett van.

Olyan nincs, hogy semmi sem történik. Nincsenek átlagos pillanatok.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ