Lángh Júlia: Párizs fű alatt

Lángh Júlia: Párizs fű alatt

Magvető Kiadó

Az Egy budai úrilány szerzőjének új könyve.

"Lehet, hogy ez is csak varázslat volt, egy a sok közül, hogy megbűvöljön, és tovább mélyítse azt a szerelemhez hasonlatos édes-fájó érzést, amitől mindig felnyögök: istenem, micsoda város. Nem tudom, hogy volt-e reménytelen szerelem az életemben, bár az is lehet, hogy tán mindegyik az volt; Párizs mindenesetre az. De kokettül csinálja. Néha még át is ölel kicsit, csak odaadni nem hajlandó magát. Nem is kell. Ilyennek szeretem."

Vedd meg kedvezménnyel!

Magyar szépirodalom

A Föld, elnehezülve a mértéktelen fizikai és szellemi piszoktól, odáig fejlődött, hogy már képes önmagát elpusztítani; árulkodó jel, hogy tudásának jelképeit atombiztos óvóhelyre zárva átmentette a bizonytalan jövőbe.

185. oldal

A kolostorban az ember nem a biztonságot keresi: itt sok a bizonytalanság, sok a kudarc, mert Isten nem mindig jön el a randevúra.

188. oldal

Előbb önmagunkat kell megmunkálni, saját lelkünk templomát megépíteni, mielőtt az emberiség templomának építésébe fogunk.

190. oldal

A világ bajait nem lehet társadalmi-politikai módszerekkel megoldani; ha lehetne, már rég megoldódtak volna (...), bízni csak a tudományban és az egyén alkotóerejében lehet.

202. oldal

A szóbeli erőszak, a gyűlölködő beszéd a végén mindig öléshez vezet. Nem lehet elégszer mondani, hogy behatoljon a kemény fejekbe. És ha mégsem hatol, ha könnyedén és kéjesen folytatják más embercsoportok szutykos szidalmazását, akkor azt kell gondolnunk, hogy tudatosan az öléshez vezető utat választották.

214. oldal

Ami a földönkívülieket illeti, meg voltam róla győződve, hogy közelebb áll a józan észhez azt gondolni, hogy a végtelen (vagy akár véges) nagy világmindenségben szétszórva máshol is lehetnek értelmes lények, mint pöffeszkedően azt képzelni, mi vagyunk az egyetlenek. Egyedüliek és kivételesek. Ez legalább olyan gyerekes, mint amikor azt hittük, Nap és Égbolt, minden a mi Földünk körül forog.

233. oldal

Nem látom a legkisebb jelet sem a homályos jövőből, amely jön, megy, de sosem érkezik meg.

242. oldal

Nem vagyok más, mint egy járó árnyék isteni ösztönnel, bármiféle saját akarat nélkül. Egy egész sereg démon sürög körülöttem, hogy elkapjon, ami az egyetlen bizonyíték arra, hogy életben vagyok.

242. oldal

20

Teszed egyik hosszú lábadat a másik elé, két karoddal enyhén lendítesz hozzá, így viszed magad ruganyosan tovább, a szívet, a májat, a fejet és a többit, utaztatod az egészet a belső parancs szerint, hát nem varázslatos szerkezet ez?

243. oldal

Európa szomorú és fáradt, pénzügyi nehézségek, gazdasági válság, munkanélküliség, általános rosszkedv, és a tetejében rakéták állnak készenlétben a testén, mint a kiálló tűk, amelyeket egy babafigurába szurkál rontás céljából a vudu varázsló.

271. oldal