Szalai Vivien: Hamis gyönyör

Szalai Vivien: Hamis gyönyör

Art Nouveau Kiadó

Van egy rejtett világ Magyarországon, ahol mindent pénzben mérnek. A rangot, a boldogságot és a szexet is. Egyes divatos partikon a meghívottak félmilliós ruhában érkeznek, de ezer euróért bármikor szívesen megszabadulnak tőle, akár egy percnyi röpke kéjért is. Az ilyen eseményen megjelenő luxusprostituált státusszimbólumnak számít. Nyílt titok, hogy a felső tízezer tagjai között számos olyan férfi akad, aki tökéletes testű, fizetett szerető segítségével kívánja kiélvezni a megvásárolható szexuális gyönyöröket - a pénz nem számít! Ebben a vendégkörben egy menet ezer euró, viszont csak a fantázia szabhat határt az aktus mibenlétének - szégyenérzet vagy gátlások soha. A luxusprostituált csókolózik, tűri a perverziókat, és vállalja a kockázatot azzal, hogy nem használ óvszert.

A szerző újságíró, akinek egy magyar luxusprostituált vallott az életéről, tabuk nélkül. Az ő történetei alapján született meg ez a regény.

Vedd meg kedvezménnyel!

Életrajz, naplóRegény

Az a baj, hogy a házas férfival kezdő nők többsége kétségbeesetten akar hinni abban, hogy majd ő lesz a kivétel, aki miatt elválik a szeretője. Kétségbeesetten ragaszkodik ehhez, hiszen már látott erre példát. Csak azt felejti el, hogy minden elvált nős férfira jut egy másik nős férfi, aki viszont nem hagyta el a családját, hiába hitegette hosszú-hosszú éveken keresztül a szeretőjét.

Az apáknak, és persze mindkét szülőnek fogalma sincs arról, mekkora a felelőssége. Boldoggá, kiegyensúlyozottá, de könnyen pokollá is tehetik a gyerekük életét.

A pénz hatalmat ad, de legalábbis hozzásegít ahhoz, hogy hatalmad legyen.

A pénz szabadságot ad, bármit megtehetsz a segítségével. A legszebb helyekre utazhatsz, a legjobb helyeken ehetsz és a legszebb ruhákban járhatsz. Hogy mindez nagyon felszínes dolog? Kit érdekel? ! Inkább legyek tömve pénzzel egy felszínes világban, mint széplelkű csóró a taposómalomban. Az értéket az én szememben pénzben mérik. A pénz hozzásegít ahhoz, hogy olyan képet mutass magadról a külvilágnak, amilyet mindig is akartál, de nem lehetett, mert csak egy csóró kis senki voltál, akit a legtöbben lenéznek és megvetnek. Ám ha pénzed van, az emberek felnéznek rád, irigyelnek és veled akarnak lenni. Folyamatosan hívnak telefonon, keresik a társaságodat, istenítenek, a barátaid, jótevőid száma végeláthatatlan.

A rivaldafényben állók arcát vastagabb smink fedi, erősebb, csillogóbb a páncéljuk, mint a hétköznapi valóságban élő és boldogulni kívánó embereknek. Ha pedig a páncélon repedés keletkezik, a híresség megbotlik, azért komoly árat kell fizetnie. Mert ahogy mindennek, a kiváltságokkal teli életnek is ára van. És ha eljön a pillanat, amikor fizetni kell, könnyen lehet, hogy utána már nem marad semmi.

A nők többsége csendben tűr, csak szenved, a semmiért adja oda magát, és mindennap némán imádkozik azért, hogy a sok-sok csalódással, megaláztatással töltött perc és óra egyszer értelmet nyerjen és legalább egy kicsit visszakapjon abból a sokból, amit önzetlenül adott. Ám ezek a nők soha nem merik ténylegesen benyújtani a számlát és kikövetelni maguknak az élettől, a férjüktől, a fiújuktól, a szeretőjüktől azt, ami nekik járna. Elfojtják az érzéseiket, különösképpen a dühüket, megfosztják önmagukat az alapvető szükségleteiktől. Megalázkodnak, lassan elvesztik egyéniségüket, és egyszer csak azt veszik észre, hogy elszállt felettük az idő és közben csak egy másodperc erejéig voltak boldogok. Mindenüket odaadták, de közben folyamatosan éheztek.

13

Vajon kinek sanyarúbb a sorsa? A feleségnek, aki mellé éjszakánként befekszik a férje, miközben fogalma sincs arról, hogy gondolatban egy másik nő ágyában jár? Vagy a másik nőnek, aki esténként magányosan, boldogtalanul, kisírt szemmel és a következő találkozásnak élve tér nyugovóra, és pontosan tudja, hogy a szeretett férfi más mellé fekszik le?

218. oldal

Vadul ölelkeztek, csókolóztak, nem tudtak betelni egymás testével. Mintha nem lenne holnap. Igaz, számukra talán nem is létezett holnap.

215. oldal

Szofival úgy érezte magát, mintha újra fiatal suhanc lenne, csak az érzékei vezérelték, nem a józan esze. Nagy ajándék volt ez egy olyan férfinak, akinek élete másról sem szólt, mint a józanságról, a tervszerűségről és a helytállásról a mindennapokban.

211. oldal

Az én boldogságom forrása a pénz. Igaz, a pénzt férfiak adják, így bizonyos szempontból engem is ők tesznek boldoggá, de mégis másképp. A pénzüket ugyanis összehasonlíthatatlanul könnyebb megszerezni, mint a szívüket.

165. oldal

A szerelem csupán arra jó, hogy a miatta szenvedő sok öngyilkosjelölt megtöltse a pszichiáterek és kineziológusok rendelőit.

162. oldal

Rettegek attól, hogy azelőtt meghalok, mielőtt igazán elkezdhettem volna élni.

152. oldal

Az élet kegyetlen igazsága, hogy a halál árnyékában a pénz mit sem ér. Csupán annyit, hogy kibélelhetjük vele a koporsónkat.

129. oldal

Amióta az eszemet tudom, biztonságra vágytam, talán ezért is bolondított meg a pénz, mert az mindig biztonságérzetet adott nekem. Amikor a markomban tartom a tízezreseket, úgy érzem, nincs szükségem családra vagy barátokra. És egyáltalán senkire. Mert olyankor úgy érzem, mindenem megvan. A pénz az én apám, anyám, szerelmem és jótevőm.

123. oldal

A férfiak igencsak egyszerűen működnek. Ha jóllakatod őket az ágyban és az asztalnál, és hagyod, hogy aztán nézhessék a sportcsatornát, akkor cserébe bármit megadnak, és a tenyerükön hordozzák azt a nőt, aki ezeket a dolgokat biztosítja nekik.

123. oldal