Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac

Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac

Európa Könyvkiadó

Cyrano de Bergerac, a nagy orrú lovag Molière kortársa volt, valóságos figura. Nemesi családból származott, de minthogy nem elsőszülöttként jött a világra, nem örökölt a vagyonból. Választhatott: pap lesz vagy katona, és a katonaság mellett döntött, belépett a testőrcsapatba a gascogne-i kadétok közé, ahol hozzá hasonlóan kisemmizett nemesifjak verődtek össze. Félelmetes párbajozó hírében állt, de filozófusként, természettudósként és rímfaragóként sem maradt el kortársaitól. Csak a hírnév, a gazdagság és a szerelem kerülte el…

A harminchat évet élt lovag története Rostand romantikus versdrámájának köszönhetően "új meg új ifjúságok szívét dobogtatja meg", mint Szerb Antal írja. És új meg új színpadokon és filmvásznakon hódít.

Vedd meg kedvezménnyel!

Világirodalom

Mert magamat kigúnyolom, ha kell,
De hogy más mondja, azt nem tűröm el!

1. felvonás, 4. jelenet

"Elesni a dicsőség mezején,
Szívemben méltó ellenfél vasával!"
Erről beszéltem, ábrándoztam én,
De hát halálom életemre rávall!
(...)
Jó!... A szerencse mindétig került.
Még a halálom, az sem sikerült.

5. felvonás, 6. jelenet

Ím földi pályám képe:
Míg lenn maradtam a sötétben, hátul,
Mások kúsztak föl... A gyönyör, az élet
A hír hő csókja mindig másoké lett!
De most, hogy vár az éjek-éje rám,
Megnyugszom benne.

Egy szóval: csúszó inda-szerepet
Nem vállalok halálomig!... Lehet:
Tölgy nem vagyok, nincs bükk-természetem,
De egyedül növök, ha már magasra nem!