Paulo Coelho: Az alkimista

Paulo Coelho: Az alkimista

Athenaeum Kiadó

Santiago, a pásztorfiú bámulatosan szép története Andalúzia vidékéről az egyiptomi piramisok tövéhez vezet. Santiago rejtett kincseket keres, de varázslatos útja többről szól ennél: mesés elbeszélés arról, hogy az ember szerelem és boldogság utáni vágyakozása beteljesíthető. Santiago útját a legkülönösebb alakok keresztezik: cigány jósnő, üvegárus, tolvaj, Sálem királya – és megismerkedik Fátimával, a sivatagi oázis leányával is.
Mindenki segíti útján, de a kincs pontos lelőhelyét nem tudja közülük senki, még a titokzatos alkimista sem. Santiagónak meg kell tanulnia olvasni a titkos jelek között, de a legfontosabb, hogy a szívére hallgasson, és a saját álmait kövesse. Csak így érheti el szíve vágyát, így teljesítheti be Személyes Történetét.

KortársRegény

- Többet kapok, mint amennyit a szívességemért érdemlek. (...)
- Ilyet sose mondjon. Meghallja az élet, és legközelebb kevesebbet ad.

86. oldal

Hallgass a szívedre. Az mindent tud, mivel a Világlélekből jött, s egyszer majd oda fog visszatérni.

72. oldal

Csak egy mód létezik, ahogyan meg lehet tanulni valamit. Mégpedig cselekvéssel.

71. oldal

Csak akkor tudunk elfogadni egy igazságot, ha először szívünk mélyéből tagadjuk.

6. oldal

Félni attól, hogy mindent, amit elértünk, egy puszta álomért elcserélünk, teljesen természetes.

Olyan erős lett a keleti szél, hogy az arcán érezte. (...) Megirigyelte a szél szabadságát, és rádöbbent, hogy a szabadságot ő is megszerezheti magának. Ennek nincs semmi akadálya, csupán ő maga.

Szeretlek, mert az egész mindenség összefogott, hogy elérjek hozzád.

Az elhatározás csak a kezdet. Az embert, amint határoz, nagy erejű áramlat ragadja el, és olyan helyre sodorja, ami a döntés pillanatában eszébe sem jutott.

A boldogságot pedig egy homokszemben is meg lehet találni. (...) Csak kevés ember megy azon az úton, amely számára ki lett jelölve, amely a személyes történet és boldogság útja. A többiek számára a világ rémisztőnek tűnik, és ezért valóban rémisztő lesz. A szív azután egyre halkabban szól, de sosem némul el teljesen.

Ezen a földön bármilyen dolog kifejezhet bármi létezőt. Ha valaki akármelyik lapján kinyitna egy könyvet, vagy tenyérből, kártyából, a madarak röptéből vagy bármi másból olvasna, találhatna összefüggést azzal, amit éppen átél.

Higgy a szívednek (...), de ne felejtsd el, (...) senki nem menekülhet semmi olyasminek a következményei elől, ami ezen a földön történik.

Bizonyos dolgokat nem kérdezhet meg az ember, hogy ne meneküljön el a saját sorsa elől.

Nem fogok többé hinni az emberekben, mert egy ember becsapott. Gyűlölni fogom azokat, akik elrejtett kincset találnak, mert én nem találtam meg az enyémet.

52. oldal

Boldog voltam, és a boldogságomat terjesztettem magam körül. Az emberek örültek nekem, amikor látták, hogy jövök.

52. oldal

A Világlélek az emberek öröméből táplálkozik. Vagy a bánatból, az irigységből, a féltékenységből. Az ember egyetlen kötelessége, hogy beteljesítse személyes Történetét.

37. oldal