Gyarmathy Éva: A tehetség

Gyarmathy Éva: A tehetség

ELTE Eötvös Kiadó

A tehetség természeti kincs. Önmagában hordozza a fejlődést, mint egy mag és természetes módon kifejlődik. Szükség van a megóvására, gondozására. A tehetség gondozása a nemzet kultúrájának és a tanítás általános gyakorlatának szerves része.A könyv szemléletformáló, a tudásról való gondoskodásnak és a tanítás útjainak új irányait körvonalazza. Bemutatja a tehetség gondozásának mai és jövőbeli lehetőségeit és számba veszi a megvalósításban kiemelt szerepet játszó hatásokat.

Társadalomtudomány

Hat becsületes szolgám van, mindenre, amit tudok, ők tanítottak meg. A nevük: Mit és Miért és Mikor és Hogyan és Hol és Ki.

Joseph Rudyard Kipling(átvett idézet)

123. oldal

Egyre inkább sikerül a középületeket a mozgássérültek számára is elérhetővé tenni. Hasonló szemlélet kellene az iskolai tananyag és a tanítás kialakításában is. Egy átlag általános iskolai osztályban egy 140-es IQ-val rendelkező diák idejének a felét tölti hiába, 170-es IQ-val teljesen fölöslegesen ül az iskolapadban. Ugyanígy van ez a skála másik felén, csak más okból. Akkor szabadna csak kötelezővé tenni az iskolát, ha ez azt jelentené, hogy a gyerekek képességeiknek és fejlődésüknek megfelelő tanítást kapnak.

228. oldal

A kreativitást sokféleképpen el lehet sajátítani, de úgy nem, hogy soha semmiért nem kell megküzdeni.

221. oldal

Alkossa meg a gyermek a tudást, ne készen kapja! A kész tudás szükségtelenné teszi, hogy végigjárja és megtanulja a tudás megszerzésének útját. Minél többféle utat járhat végig a gyermek, annál valószínűbb, hogy megtalálja, milyen területen, hogyan tud a leghatékonyabb lenni.

203. oldal

Sajnos a pedagógiában a kérdezést főleg a hibákra való rákérdezésként használják, a javítás szándékával kérdeznek. Ezért a legtöbb gyermek, ha rákérdeznek arra, amit csinál, automatikusan azt gondolja, hogy valamit ki kell javítania. Például ha megkérdezzük, hogyan lehetne másképp megcsinálni, akkor nem új megoldáson kezd gondolkodni, hanem keresi, hogy mit rontott el. (...) Ilyen reakciók jelzik, hogy a gyermeknek hosszú időre és a korábbiaktól eltérő tapasztalatra van szüksége ahhoz, hogy a kérdéseket barátjának tekintse.

202. oldal

Hagyjuk, hogy kérdezzenek a gyerekek! A kérdezés a kíváncsiság jele, ami a tudásszomjból fakad. A gyerekek kérdéseiből jobban kiderül, mit tudnak, mint ha csak arra válaszolnak, amit mi kérdezünk. Ha mindig addig megyünk előre, amíg a gyerek kérdez, biztos, hogy a megfelelő szinten tanítunk.

202. oldal

A fejlődéssel hatalmas információtömeg vált könnyen elérhetővé. Az információk elérhetősége lényegében érdektelenné tette az ismeretek iskolában történő megszerzését. Az információk kezelése, rendszerezése, szűrése és felhasználása végül is a tanulás maga vált fontos tudássá.

199. oldal

A kreativitás megjelenése a környezeten múlik. (...) Amilyen mértékben elfogadja, esetleg el is várja a szokásostól eltérő megközelítéseket, újszerű megoldásokat a környezet, olyan mértékben fognak azok megjelenni.

135. oldal

A gondolkodást eleve gátolja a hétköznapi pedagógiának az a gyakorlata, hogy a megoldást, az egyetlent keresteti. A mai tanulók a jövő még nem ismert problémáival állnak majd szemben. Ezért nem a most ismert megoldásokra kell tanítani, hanem a megoldandó probléma meglátására.

121. oldal

A problémamegtalálás és -megoldás folyamatában a legfontosabb módszer a kérdés és a megkérdőjelezés. Ezek az eszközök az oktatásban feketelistára kerültek. A kérdés a tanár privilégiuma. A diák akkor kérdez, amikor nem tud valamit, vagyis a tanulónál a kérdés a tudatlanság jele. Legtöbben félnek is kérdezni, mert félnek butát kérdezni, pedig köztudott, hogy a legbutább kérdés az, amit nem tesznek fel.

119. oldal

A tehetség is a természet azon értékei közé tartozik, amely gondozást kíván. Nem kapálást, nyírást, permetezést, csak dús termőtalajt, odafigyelést és szabadságot a növekedéshez.

11. oldal

Bár tehetséggel foglalkozni igen megterhelő lehet, a tehetséges gyermek nem teher. Inkább kihívás.

11. oldal

A tehetség (...) a személyes jellemzők és a környezeti tényezők finom interakciója által fejlődik. Ez egyrészt azt jelenti, hogy sokszor nem látható, apró hatások is nagy jelentőségűek lehetnek, másrészt azt implikálja, hogy ha a környezeti tényezőket a tehetség számára elégségesen használhatóvá teszi a társadalom, akkor jelentősen megnöveli a tehetség megjelenésének valószínűségét.

40. oldal

Réges-régi hiedelem, hogy "a tehetséget nem lehet eltaposni, az úgyis kirúgja magát". Azért tartja magát ez a nézet, mert igazi csapda. Ugyanis szimpla logikával lényegében tautológia szinten mondható, hogy "nem is volt igazi tehetség, ha elkallódott".

40. oldal

A tehetség nagy kincs. A szokásosnál is nagyobb felelősséget jelent egy-egy kiemelkedő képességű gyermek nevelése. A szülőknek hitük mellett szeretetükre, a gyermek igényeinek megértésére és türelemre van szükségük, hogy ne csak csodagyereket, hanem gyerekcsodát is lássanak gyermekükben.

26. oldal