Halász Margit: Éneklő folyó

Halász Margit: Éneklő folyó

Geopen Kiadó

"A Tisza-parton mit keresek?" – Ady költői kérdésére végre megszületett a költői válasz Halász Margit kisregényében. A mesefolyam magával ragadja a déli verőn álmodozót, megmutatva, mennyi mítosz, legenda, szépség és báj lakozik a "Gémes kút, malom alja, fokos, / Sivatag, lárma, durva kezek" világában, ahol a "vad csókok" mögött igazi zabolátlan szenvedélyek munkálnak. A falusi rajztanárnő és a cigány festőművész reménytelen szerelmének tragikus krónikájában a magyar népmese és az európai kultúra meghatározó forrásainak – a görög mítoszok és a keresztény hitvilág elbeszélői hagyományai örvénylenek. A szerző egyedi nyelvezete pedig a felszabadult derű és humor túlhabzásából merítve elbűvöli olvasóját – akár a folyó legendáriumában a szörny-szirén éneke.

KortársMagyar szépirodalom

Csak lehet ott fenn valaki, aki ezt az egészet csinálta (...), egy erőnek, egy akaratnak lennie kell, különben darabokra hullana az egész.

17. oldal

Nem is olyan nagy vaszizdasz ez az élet, egy szempillantás alatt elröppen, jó lesz vele vigyázni.

25. oldal

Az élet gyakran visszakézből pofán csap bennünket azzal, amit verejtékes küzdelemben olyannyira el akarunk tolni magunktól.

40. oldal

51

Milyen érdekes, hogy a lélek sokkal sérülékenyebb, mint a test.

87. oldal

Milyen bolond is tud lenni az ember, ahelyett, hogy örülne, hogy szeretik, átkokat fogad, mert az a szeretet nem az ő szája íze szerint való.

90. oldal

Az idő a nagyobb úr, valami olyasféle dolog, ami fölötte áll az emberi akaratnak. Jön, megy, rohan, fut, telik, késik, múlik, száll, vánszorog, és mindezt egy kényúr önkényességével teszi.

93-94. oldal

13

Mért kell az embernek majdnem megdöglenie ahhoz, hogy megtalálja a neki legjobban passzoló életet?

103. oldal

Az ember már csak ilyen, különösen édes neki olyan dolgot cselekedni, melynek következményéről halványlila gőze nincs.

123. oldal