Idézetek a valóságról
Szerintem a zsenialitás átok. Legalábbis én így látom. Egyesek szerint a géniuszok másképp fogják fel a mindenséget, mint mi, többiek. Olyannak látják a világot, amilyen valójában - és ez a borzalmas tisztánlátás őrjíti meg őket.
Ha kapcsolatba akarsz kerülni a dolgok valóságával, az első, amit meg kell értened, hogy minden eszmény, minden fogalom eltorzítja a valóságot, és akadályozza annak megpillantását. A fogalom nem a valóság, a "bor" - fogalom még nem a bor, a "nő" - fogalom nem a nő.
A tragédia csak fényt gyújtott, és meglátták a repedéseket, amelyek mindig is ott voltak. Talán mindnyájan sötétségben élünk, elvakítanak a mosolyok meg a jóság álarca. Talán a tragédia csak annyit tesz, hogy leveszi rólunk a szemellenzőt.
Maggie mosolyterápiája sok éven át működött. (...) Az a mosoly számára egyet jelentett a jósággal, és Ed mindig a közelében akart lenni. De aztán rájött, hogy ez a mosoly valójában nem a jóság. Hanem egy álarc, ami elrejti a rosszat.
Ebben a bűnbe esett világban normálisnak lenni és jól lenni, nem egy és ugyanaz.
Az árulás veszedelmes gyomnövény. (...) Ki kell tépni szárastul, gyökerestül és magostul, máskülönben új árulók nőnek ki az út mellett.
Az álmok valóra sose válnak,
Amíg álmodjuk őket, minden csodaszép.
Az ébredéskor mienk a valóság,
S amire vágytunk - szappanbuborék.
Az ifjúság a boldogság ígéretét nyújtja, ám az élet a fájdalom valóságát.
Szenvedéseink okát, okozóját nevezzük rossznak. Rossz az, aki vagy ami szenvedést okoz. Ha merünk a rossz titkának mélyére nézni és nem elégszünk meg a külvilágra, a másokra hárítás - megoldást soha nem hozó - felszínes válasz-kísérleteivel, a valóság érinti meg a szívünket.
- Tudja, nem vagyok biztos benne, hogy van-e egyáltalán valóság.
A férfi a homlokát ráncolta, nem egészen értette, hogy mire céloz.
- Hát nem illúzió az egész életünk? - folytatta.
- Hogy érti ezt?
- Nos, minden, ami a múltban volt, csak emlék. Nem igaz?
- De igaz.
- És minden, ami a jövőben lesz, az csak képzelet. Mindkettő tehát puszta illúzió. Az emlékek megbízhatatlanok, a jövőt illetően pedig csak spekulációkba bocsátkozhatunk. Az egyetlen dolog, ami teljesen valós, a jelen pillanat - és ez állandóan változik, ingadozik a képzelet és az emlékek között. Szóval érti, mire gondolok? Az egész életünk csupa illúzió.
A pillanat
fellobban és kialszik.
De akkorra már örökre beégett
valami Megnevezhetetlen
mintái közé.