Idézetek a testvérekről
A báty talán olyan, mint anyánk, de mégiscsak férfi, viszont nem béklyózza annyi minden, mint apánkat szegényt. Vagy... vagy átmenet egy zseniális apa és egy zseniális nagybácsi közt, közel van hozzánk, miként az előbbi, ám nem oly édes link, miként az utóbbi.
Érthetetlen, bár valahogyan biztosan megmagyarázható, hogy két embert, akik testvérek, tehát a világon szinte legközelebb kellene állniok egymáshoz, áthidalhatatlan távolságok választanak el, idegenebbek az idegeneknél, s tíz-tizenöt perc után már csak semleges dolgokról képesek beszélgetni, tudat alatt azzal a kívánsággal, hogy bárcsak adódna már valamilyen ürügy a búcsúzásra a véletlen találkozásnál, s járna le már végre a látogatás ideje, indulna a vonat és a többi.
Jó ideje hozzászokott, hogy Britt bármibe fog is, sikert ér el, ezért mindent elkövetett, hogy a maga helyén kezelje a nővérét, s ne kullogjon árnyékként a nyomában. (...) Valósággal lehetetlennek tűnt számára, hogy azok az emberek, akik egy ilyen végtelenül tehetséges gyereket hoztak a világra, így elszúrhatják a dolgot a másik magzatukkal - vele.
Testvérek között hamar átadódnak a titkok, soha nem maradnak egészen rejtve.
Ahelyett, hogy olyan baromságokkal traktálta volna, hogy "a remény hal meg utoljára", hogy "mosolyogjon, és akkor a világ visszamosolyog rá", hogy "a legsötétebb éjszaka is véget ér egyszer", Lisey egyszerűen csak megölelte a nővérét. Mert néha ez a legjobb, amit tehetsz. Ezt annak az embernek is megtanította, akinek több mint húsz évvel ezelőtt felvette a vezetéknevét. Néha az a legjobb, ha hallgatsz. Néha az a legjobb, ha befogod a lepcses szádat, és állod a sarat.
Erre valók a testvérek. Hogy szekálják egymást, hogy megnehezítsék egymás életét. A gyerekek ebben nőnek fel, és ettől edződnek meg. Ez adja az alapot a felnőtt élethez.
S az Ige alatt meggörnyedt a lélek.
Szomorún indult a kapu felé,
De onnan visszafordult: "Ó Uram,
Egy vágyam, egy utolsó volna még;
Egy angyalt, testvér-lelket hagytam itt,
Szerettük egymást véghetetlenül,
Tisztán, ahogy csak a mennyben lehet,
Szeretném viszontlátni odalenn,
Ha csak egy percre, ha csak mint egy álmot."
S felelt az Úr:
"Menj és keresd! Lehet, hogy megtalálod."
Ha idegenben bántják az embert, akkor mindennél jobb testvérek közé menekülni.
Tudod, miért a nagy testvérek születnek elsőként? Hogy megvédjék a kistestvéreiket, akik utánuk következnek.
Az ikertestvérem nem megtört. Tönkretett! Érted a különbséget? Ha megtört lenne, talán meg lehetne gyógyítani. Őt viszont tönkretették. Annyit tehetsz csak, hogy megvárod, hogy eltemethesd.
A testvérek közötti konfliktusok sokkal jobban el tudnak mérgesedni, mint a baráti kapcsolatok. Ugyanakkor a legdurvább sérelmeket is könnyebben megbocsátják egymásnak, és hamarabb elfelejtik, elvégre a vér nem válik vízzé.
Testvérek. Micsoda isteni adomány! Ezt sose vegyétek magától értetődőnek! Adjatok hálát érte mindennap! Vigyázzatok egymásra!