Idézetek a szomorú szerelemről

Ha barátja vagy még a jónak,
Ne gondolj rám!
Ha örülni tudsz még a szónak,
Ne gondolj rám!
Ha meghalni félsz még, de élni nem tudsz már,
Csak akkor gondolj rám...

Ismerős Arcok

Ha a kezed pihen egy kézben,
Ne gondolj rám!
Ha nem lennél máshol éppen,
Ne gondolj rám!
Ha meghalni félsz még, de élni nem tudsz már,
Csak akkor gondolj rám...

Ismerős Arcok

A szerelemben mindig van egy nagy adag fájdalom, és annak lehetősége, hogy valaki sérülni fog. A nők mindig azzal rontják el, hogy túlságosan hamar elkezdenek tervezni, azt hiszik, ha görcsölnek és mindenáron belekapaszkodnak a férfiakba, akkor majd mellettük marad. Elég sok férfi mocskos dolgát tudom, hogy azt mondhassam, hatalmasat tévednek. Megijednek a beléjük kapaszkodó nőktől. Félnek tőlük. Elmenekülnek. Abban a pillanatban, amikor egy nő elkezd túlságosan ragaszkodni bizonyos dolgokhoz, emberekhez, pénzhez... elszúr mindent! Az élet azt a nehéz feladatot állítja elénk, hogy mindent becsüljünk meg, és ne ragaszkodjunk túlzottan semmihez sem!

Szalai Vivien

24

A félelem ragályos, az állandó rettegés, hogy soha nem találunk olyan partnert, aki életünk végéig mellettünk marad. És e félelem nevében bármire képesek vagyunk, arra is, hogy beérjük valakivel, aki nem a legmegfelelőbb választás, de meggyőzzük magunkat, hogy ő az igazi, az egyetlen, akit nekünk szánt a sors.

Paulo Coelho

8

A biztonság keresése nagyon hamar átalakul őszinte szerelemmé, minden könnyebb lesz és édesebb, az érzéseinket pedig belegyömöszölhetjük egy dobozba, és eldughatjuk egy szekrény mélyére valahol a fejünkben, ahol örökre rejtve maradhatnak.

Paulo Coelho

2

Az a baj, hogy a házas férfival kezdő nők többsége kétségbeesetten akar hinni abban, hogy majd ő lesz a kivétel, aki miatt elválik a szeretője. Kétségbeesetten ragaszkodik ehhez, hiszen már látott erre példát. Csak azt felejti el, hogy minden elvált nős férfira jut egy másik nős férfi, aki viszont nem hagyta el a családját, hiába hitegette hosszú-hosszú éveken keresztül a szeretőjét.

Szalai Vivien

6

Egész életemben ismertem a fájdalmat, de ez most számomra is újdonság. Nem rossz vagy csúnya dologból született. Ezt a fájdalmat a szépség kovácsolta (...). Ezt a fájdalmat magamhoz ölelem. Két kézzel kapaszkodom bele, olyan erősen, ahogy csak bírok, mert sosem akarom elfelejteni a szerelmet, amit iránta érzek. Ez a szerelem számomra örökké ilyen marad: A fájdalom szépsége.

Georgia Cates

11

A párja mellett is lehet nagyon egyedül az ember, kínlódhat is sokat, többet akár, mint ha egyedül lenne.

Lángh Júlia

25

Télbe fordult minden, majd a hó esővé vált
A könny arcunkon mély árkokat vájt
S a lány, kit szerettem, elfáradt mellettem
Remélem nem túl késő még
Adja az ég.

Bereczki Zoltán

Fáj, hogy ezt kell mondanom, de aki méltó a szerelemre, annak a szerelem sohasem hozza meg a boldogságot. (...) Ön még mindig azt hiszi, kedvesem, hogy a férfiaknak a szerelem ugyanaz, mint nekünk? Nem. A férfiak az önnön boldogságukat élvezik, minékünk pedig csak az az élvezet, ha boldogságot adunk. A férfiak nem képesek csak és kizárólag egyetlen valakinek szentelni egész lényüket. Így ha abban reménykedünk, hogy a szerelem boldoggá tesz, máris biztos csalódásnak vagyunk kitéve.

Veszedelmes viszonyok c. film

22

Akkor is, ha néha fáj... akkor is legyünk egymásnak. Mert kaphat-e az ember nagyobb ajándékot, mint hogy megtalálja azt, akiben lelke másik fele lakozik? Nem. Még akkor sem, ha időnként beleszakad a szíve. (...) Tudom, hogy néha fájnia kell. Különös módon. És így még azt is akarom. Mert abban is ott vagy. Ott van az őszinte szereteted. És így még a fájdalom is erősít. Talán tisztít. Talán időnként segít a továbblépésben. Segít, hogy a földön is tudjunk maradni. Mert szárnyalni sem veszélytelen. Ha lezuhanunk, ha túl közel megyünk a Naphoz, elveszítjük egymást. És ezt nem szabad. Meg kell őriznünk egymást. Akkor is, ha néha fáj.

Csitáry-Hock Tamás

52

Maga nem utasít el, maga elfogad engem, sőt nyugodt és józan boldogságot kínál nekem, amit térden állva kellene köszönnöm, amíg csak élek. De én nem kérek belőle. Ó, milyen gyötrelmes és iszonyú szerelem az, amely szüntelenül egy meleg szót, egy szívből jövő simogatást koldul, és nem kapja meg! Olyan üres a szívem, mint a koldus gyomra, aki kinyújtott kézzel, sokáig fut maga után. Maga vetett neki szép holmikat, de kenyeret soha. Nekem kenyér, nekem szerelem kellett. Nyomorultan és nincstelenül megyek el, nem adatott meg nekem a maga szerelme, pedig néhány morzsája megmenthetett volna.

Guy de Maupassant

Az emberek képtelenek felfogni, hogy a szerelem tényleg vak. Azt hiszik, lelki társra leltek a szerelmesükben. Lerázzák magukról az egyedüllét embertelenségét, és már ketten vannak az egész világgal szemben. Így aztán összeházasodnak, és mi történik? Egy idő után átnéznek az asztal fölött a reggelinél, és egy vadidegent látnak.

M. C. Beaton

8

Én a szerelmes embert törlöm az élők sorából. Hülyének tekintem, sőt, nemcsak hülyének, veszedelmesnek is. Azokkal, akik szerelmesek belém, vagy azt állítják magukról, hogy szerelmesek, megszakítok minden baráti kapcsolatot; először is, mert untatnak, azután meg, mert olyan gyanúsak nekem, mint a veszett kutya, amely akármikor rohamot kaphat. Erkölcsi vesztegzár alá helyezem őket, míg csak a betegségük el nem múlik.

Guy de Maupassant

4

Előbb-utóbb minden szerelem (...) elsüllyed a feledés (...) vizében, s előbb-utóbb minden gyümölcs megérik. És akkor leszakítják.

Révay József

2