Szkeptikus idézetek
A tudomány az, hogy elfogadjuk, ami működik, és elutasítjuk, ami nem. S ehhez sokkal több bátorságra van szükség, mint gondolnánk.
Nem hiszek én még tulajdon édesanyámnak sem, amíg nem győződöm meg szavai igazságáról. Én vagyok a Hitetlen Tamás.
Aki elég pontosan meg tudja jósolni a jövőt, az híres és gazdag lehet. Sajnos ez a hibás jóslatokra is igaz. Csak legyen minél kevésbé konkrét a jóslat, vagy legyen olyan messze a jövőben, hogy az emberek már rég el is felejtsék, ha mégsem következne be.
Mindenki ismeri a szólást, miszerint "statisztikával mindent be lehet bizonyítani", ez azonban csak akkor igaz, ha a statisztikát rosszul, nem megfelelően használják.
Ember vagyok csak, kizárólag az érzékeim számára hozzáférhető valóságban bízom.
Gyermekkoromban anyám azt mondta, hogy minden problémára van megoldás. Eddig ebben a hitben éltem az életem. De most ez a mondás csak üres aforizmának tűnik, hamis optimizmusnak, ami a gyakorlatban nem állja meg a helyét.
A Földön az emberek a "szemet szemért, fogat fogért, életet az életért" elvet követik. Az egész világegyetemben tudják, hogy ez ostobaság. A földiek közül hiába jött erre rá Krisztus vagy Buddha, ha a kutyát sem érdekli... emberek, nehéz elképzelni, hogy húztátok ki idáig!
Amikor elvakult embert akarunk felvilágosítani, ugyanarra a reakcióra kell számítanunk, mint amikor a pupillába világítunk - beszűkül.
Az embernek magának kell megszerveznie a sakkhúzásait, és ez elég sok tervezést igényel, de manapság már nincs szükség, egyáltalán nincs szükség undorító tanonckodásra.
Kételkedésemet igyekszem alapvetően mindenre alkalmazni, szinte tobzódva az örömben, hogy szkeptikusan tagadok mindent, és nem ismerek el semmit.
A spiritualizmus csak annyira tudomány, mint a lopás. Mert ennyiről van szó csupán: igen agyafúrt szélhámosok pénzt lopnak a gyászolóktól, cserébe egy kis reménysugárért.