Idézetek a szerelemre való vágyakozásról
Most mint elkapott levél,
Kit süvöltve hord a szél,
Nyugtalan vagyok magamban,
Örömemben, bánatomban,
S lelkem vágy szárnyára kél.
Ha megismersz valakit, aki segít elfelejteni a múltat; akkor ő lesz a jövőd.
Valami nagy, mély szerelem hiányzik,
Valami sírás, valami öröm,
Valami harc, valami csönd,
Valami nagy, mély szerelem hiányzik!
És így marad ez mindig, mindhalálig?
Szükségem van arra, hogy vágyjak egy nőre, hogy levadásszam és leigázzam, hogy mindenestül az enyém legyen. S ez igaz rád is. Azt akarom, hogy csak az enyém legyél.
Minden ember szívében van egy üreg. Mély, sóvár szakadék, amelynek betöltése mindennél fontosabb.
Szeretném, ha valakinek
én lennék az öröm s bánat, -
szeretném, ha valakinek
oly szép lennék, mint anyámnak.
Bármennyire is hangoztatod, hogy szerelemre vágysz, a lelked legmélyén rettegsz tőle, mert bizonytalanná teszi a jövődet. A boldogság valóban vonz téged, de csak a képzeletedben, mert csak ott mered megélni. Csak gyűröd magadba a szerelmes regényeket és filmeket, de szinte sosem mered annyira elengedni, kitárni magad, hogy megélhesd a szerelmet.
A szívedet nem tudod kinyitni. Ugyanis nyitva van. Épp csak bezáródik hébe-hóba. Ne a lakattal foglalkozz, mert afölött nincs hatalmad, hanem azt vedd észre, amikor a zár magától kipattan, és a kapu kitárul.
Csak az érintése létezett a bőrömön. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak a bőrömön vándorló kezére. És megkérdezte, halk, érzéki, alig hallható hangon:
- Most mire gondolsz?
Hát mire gondolnék, Istenem, mire gondolhatnék, amikor itt vagy, és nem csak itt vagy, de hozzám érsz, érinted vágyakozó bőrömet azzal a finom, édes kezeddel! Arra gondolok, hogy bárcsak soha ne érne véget ez a pillanat; az idő, a kegyetlenül rohanó idő megállna, örökre, és mi örökre itt maradnánk, te örökre a testemet érintenéd, én pedig örökre ezt a gyönyört érezném. Arra gondolok, hogy szeretlek. És a világba akarom ordítani, hogy mindenki hallja, szeretlek. Arra gondolok, hogy olyan ez, mint a tánc, aminek kezdő lépését hetekkel ezelőtt megtettük. Azóta játszunk egymással, táncoljuk a vágy mozdulatait, beszéljük a vágy szavait. Táncolni akarok még, mert a szívem is táncol.
Ha egy férfi vonzónak talál, vonzódni fog hozzád, és kész: a szerelem és a nemi vágy megmagyarázhatatlan, nincs köze semmilyen külsőséghez. Ha viszont nem látja meg benned a nőt, lehetsz bármennyire dekoratív, nem fogsz tetszeni neki.
Miért ne lehetne úgy hogy kettőnkkel
nekünk legyen a legjobb
minden percünkkel fölkelteni a kíváncsiságot
a másikban és magunkban
két ember nem sok és nem is kevés
csodához és csalódáshoz épp elegendő.
Bíborszínü kis virág,
Melyet Ámor íve lőtt,
Önts szemére báj-erőt,
Hogy, ha ébred s látja őt,
Benne leljen égi nőt,
Mint ott Vénus, oly dicsőt. -
No, ha ébredsz s látod őt,
Tőle kérd a gyógyerőt.
Nem tudom, hogy hirtelen érkezik-e a szerelem - de azt tudom, hogy én nyitott vagyok rá. Készen állok.
Claire vágyát (...), inkább a fiú iránti érzelmei fűtötték. Majdnem tizenhét éves volt, kislányból fiatal nővé cseperedett, és a leghőbb kívánsága az volt, hogy kettejük kapcsolata igazán elmélyüljön. Sokat álmodozott a percről, amikor a barátság és a szerelem között feszülő korlát lehullik.