Szerelmes idézetek

Az elválás a szabályos. A többi - véletlen. (...) De az emberek mindig összebújnak. Vannak egy életen át tartó véletlenek.

Roger Grenier

A szerelem belülről mámoros örvény, semmihez sem fogható repülés - de, valljuk be, kívülről szemlélve általában komikus, érthetetlen, nevetséges, sőt szánalmas látvány. Ezért szoktuk titokban, hátuk mögött megmosolyogni a szerelmeseket, és ezért lapozzuk át gyakran a regények szerelmes részeit, hiszen mindig ugyanaz: átszellemült séták kéz a kézben a botanikus kertben, izzadt tenyerek meleg őszi éjszakán, suta tapogatózás a filmszínház sötétjében, az első csók, mikor a nyálas nyelv áthatol a fogak védelmi vonalán, és megkeresi párját, az összegabalyodott testek nedves egymáshoz tapadása.

Cserna-Szabó András

2

Kierkegaard írja a görög istenekről, hogy unalmukban találták fel az embert, aztán mivel még mindig unatkoztak, feltalálták a szerelmet. Aztán ők is kipróbálták. De ehhez már fel kellett találniuk a nevetést is.

Cserna-Szabó András

1

Nincs több szerelem, egyféle van, ezért a szerelmi állapot leírása a legtöbbször elkerülhetetlenül sablonos.

Cserna-Szabó András

1

Ez a szerelem (...). Mikor jobban törődsz valaki más szenvedéseivel, mint a tiéiddel.

Reign c. film

- Mondd, mi lesz azokkal, akik szeretik egymást?
- Azt hiszem, az övék, amijük van, akármi legyen az, és szerencsésebbek, mint bárki más. Aztán egyikük egyszer s mindenkorra megkapja osztályrészéül az ürességet.

Ernest Hemingway

8

A szerelem egyhangú, makacs és iszonyúan nehézkes dolog. Hiszen ki hallgatná el, ha állandóan hajtogatnák akár a legszellemesebb mondást is előtte? Aki szeret, az viszont meg nem unja hallani újra és újra, számtalanszor, hogy kedvese is szereti őt. Azt ellenben, aki nem szeret, a ráirányuló szerelem kétségbe ejti, agyongyötri véget nem érő bánatával.

José Ortega y Gasset

1

Akire a szerelem irányul, annak elegendő belepillantania a szerelmes szemébe, hogy igazi mivoltában lássa magát. A szerelmes pillantása... ugyanolyan pusztító, mint az istené... aki valóban szerelmes, ijesztővé válik. A szeretett lény elriad tőle, rettegve menekül - fél a szerelmestől. Megsejti benne a feltoluló semmit.

José Ortega y Gasset

2

- Hát nem jobb érzés, hogy szeret valaki?
- De. (...) Úgy érzem magam, mintha kitettek volna egy csupasz hegyre, a talaj sziklás ahhoz, hogy beáshatnám magam, összefüggő szikla, sehol egy kiszögellés vagy huppanó, aztán már nem is vagyok meztelen, hanem páncél véd.

Ernest Hemingway

2

Abban a világban, ahol mindenkinek csak egyetlen lelki társa lenne, valószínűleg nagyon magányosak lennénk. Reménykedjünk, hogy az a világ nem az, amelyben most élünk.

Randall Munroe

2

Minden könyvben van egy szerelmi történet, a szerelem kezdetének leírásával. És az összes leírásban van valami hasonlóság. (...) Annyi, hogy a részletek elbeszélése már-már fölöslegesnek tűnik. De mindegyik titkokat rejt magában.

Riikka Pulkkinen

A birtoklásvágy azért kielégíthetetlen, mert képes túlélni a szerelmet magát is. A szerelem ekkor meddővé akarja tenni a szeretett lényt. Az elárvult szerető meggyalázott szenvedése tán nem is abból fakad, hogy már nem szeretik, hanem abból, hogy tudja, a másiknak módjában áll szeretni, még szeretni fog. A tartósság és a birtoklás eszeveszett vágyától kínlódó ember a szeretett lény meddőségét vagy a halálát kívánja.

Albert Camus

A birtoklásvágy csupán egy másik formája a tartósság óhajának; a szerelem tehetetlen képződését szítja. Egyetlenegy élőlény sem a birtokunk, soha, még az sem, akit a legjobban szeretünk, és aki szívvel-lélekkel viszonozza szeretetünket.

Albert Camus

Amikor szerelembe esünk, úgy érezzük, mintha a mögöttünk lévő évszázadok és generációk összefogtak volna az érdekünkben, hogy ez a találkozás itt és most létrejöjjön. Bármilyen furcsán hangozzék is, az ember a szívében, a csontjaiban hordozza a megérzést, hogy az univerzum és az idő minden egyes darabkája, az összes titkos nyíl mind erre a helyre irányított, ahová most végre megérkeztél, és ahol mindig is lenned kellett.

David Levithan

15

Az emberek magától értetődőnek veszik a szerelem örökkévalóságát, csakúgy, mint testi mivoltuk állandóságát. Nem ismerik fel, hogy a legklasszabb dolog a szerelemben annak folytonos jelenléte. Ha egyszer sikerült létrehoznod, hozzáad valamit az alapokhoz, amire támaszkodni tudsz az életben. De ha hiányolnod kell a személyes jelenlétet, nem támaszkodhatsz rá.

David Levithan