Idézetek a sportról
Minden sportban két fajta ember van, az egyik valami felé, a másik pedig valamit elől fut (...). Mint az életben, itt is vannak csúcsok és mélypontok, én gyűlölöm a mélypontokat, de ezek azok, amik a jó dolgokat értékessé teszik. És amikor mélyponton vagy, akkor kell erősnek és pozitívnak maradnod.
A vereség nem enged magyarázatot. A győzelemnek pedig szüksége sincs rá.
Az ok, hogy miért nem fociznak a nők, az, hogy tizenegy nő nem hajlandó ugyanolyan ruhát egyszerre felvenni.
A sport meg a politika a győzteseké. Aki nyer, annak van igaza. A művészetben ez másként van.
A futball durva játék, nem azért, mert rugdosnak, és az fáj, hanem mert csak a győztesnek van igaza. És aki vesztett, az nem tudja megvédeni magát.
A győztesek és a vesztesek között óriásinak tartják a különbséget, mégis valójában nagyon kicsin múlik, ki lesz a bajnok. Azok a bajnokok, akik a végén fölemelhetik a trófeát. A győztesek maradnak. A veszteseknek menniük kell.
Szeretem a sebességet mindennel: autóval, havon, vízen. A lassúság számomra az unalom szinonimája, a gyorsaság meg az izgalomé és szórakozásé. Persze tudom jól, hogy a közúton tisztelni kell a sebességkorlátozást, a száguldozásnak a versenypályán a helye.
A tehetség nyeri a meccset, de a csapatmunka és az értelem nyeri a bajnokságot.
A győzelemért minden kényelmetlenség elviselhető. Ezért semmilyen szenvedés nem lehet túl sok!
Egyszer majd a nepáli, szikkini, indiai és pakisztáni hegymászók s tudósok maguk indulnak kutatóútra hazájukban, s maguk veszik birtokukba a hegyeket minden gazdagságukkal egyetemben. Urai lesznek saját hazájuknak, s akkor az egész világ hegymászóit meghívhatják, legyenek vendégeik a Világ Tetején.
Ha az ember a földkerekség valami kiemelkedését látja, (...) ez arra ösztönzi, hogy felmásszon rá. Legfőképpen ez az érzés késztet bennünket arra, hogy szembenézzünk ezzel a kiemelkedő ponttal. Bebizonyítjuk magunk és embertársaink előtt, hogy feljutunk rá! Nem restelljük a fáradságot, sőt, örömet okoz nekünk. Véghezviszünk valamit, ami bensőleg kielégít bennünket.
Valahányszor a nyugat országainak hegymászói az Istenek Trónusát támadták, vihettek magukkal megannyi bátorságot, hidegvért, tudást és fortélyt, ügyességet és erőt, mégsem kísérte volna útjukat siker, ha a Himalája hegylakóinak legjobbjai nem lettek volna útitársaik.
Ha valaki megkérdezné tőlem, miért szerettem bele az amerikai sport podcastekbe, azonnal rávágnám: azért, mert imádom hallgatni, ahogy hiteles emberek, akiknek minden szavából süt, hogy élnek-halnak kedvenc sportágukért, érvek ütköztetésével, egymást tisztelve, a másikra figyelve képesek értelmesen, élvezetesen vitatkozni.
Az ugyanis úgy van (...), hogy akit fiatal korában megmar a kígyó, az később vigyáz arra, hogy a gyerekei ne járjanak napsütésben köves hegyi terepen. Ha valaki fiatal korában gyűlölte a sakkot, akkor nagyon megsértődik, ha a csemetéje beleszeret a sakkjátékba.