Öregedéssel kapcsolatos idézetek
Egy nap, amikor majd a szépséged elmúlik, és már semmid nem marad, kell, hogy legyenek melletted barátok és rokonok, akik azért szeretnek, amilyen vagy, és nem a külsődért.
Húszévesen olyan az arcod, amilyennek a természet teremtette. Harminc évesen olyan, amilyenre az élet formálta. De ötven évesen olyan, amilyet megérdemelsz.
Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt.
Mit fogunk tenni az életünkkel? Bárokban ücsörgünk, lapozgatjuk a Cosmopolitan-eket és nyolcvanévesen rájövünk, hogy egy idegennel alszunk évtizedek óta?
Minél idősebb vagy, annál fontosabb, hogy ne a korodnak megfelelően viselkedj.
Hogy öreg volt-e? Amikor meggyújtották a gyertyákat a születésnapi tortáján, hat ember hőgutát kapott.
Teljesen mindegy, hogy hány évesek vagyunk, ha merünk belevágni új dolgokba, akkor a nyolcvanéves is érezheti magát húszévesnek. De a húszéves - vagy harminc -, aki nem mer új dolgokba belefogni, úgy fogja magát érezni, mint a százötven éves. Tehát azért vannak az öreg fiatalok, és vannak a fiatal és középkorú haldoklók, akik látszólag élnek, de valójában nem élnek.
- Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy én vagyok az egyetlen, aki itt nem öregszik, hanem egyre fiatalabb lesz?
- Hát, akkor nagyon sajnálnálak azért, mert végig kéne nézned a szeretteid halálát.
Benjamin Button különös élete c. film
Végső soron nem is olyan borzasztó megöregedni. A fene se érti, miért nem lehet mégis túlélni.
Aki húszévesen nem szép, harmincadik évében nem erős, negyvenévesen nem okos, ötvenévesen nem gazdag, annak már nincs reménye.
Idős korban az emlékeknek olyan értékük van, mint fiatal korban az álmoknak.
Az élet mindannyiunk jelmezét és maszkját felismerhetetlenül átvarázsolja. De ha valakit szeretsz, az alig változik a szemedben: eltelik hatvan-hetven év, és ugyanazt érzed a közelében. Ugyanazt a sugárzást, ugyanazt a szóval kifejezhetetlen érzést, hogy "ismerem!".