Nőkkel kapcsolatos idézetek
Az aggodalomnak pedig - szívós a természete, szerelmes asszonyok tudják jól, micsoda makacs gyötrelem az.
Nő vagy, s ezért tudod, hogy bármi
kis semmi mily csodát mível
és hogy lehet lelket csinálni,
új lelket egy kis semmivel.
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a nők;
alkalmi tükreik vagyunk,
fényünkön átrebbennek ők.
És bűntelen mennek tovább,
ha elkapták tekintetünk,
s mi - villogók s fakók, simák -
szilánkjainkra széttörünk.
A nők közt kevés éri be a szerető-életformával. Várni, mikor csörren a telefon, miért nem jön. Egyedül maradni az ünnepeken... és tudni, hogy ez így is marad.
A bizalmat számtalan módon meg lehet szerezni. Egy törött szárnyú madarat türelemmel kell gondozni. A túlhajszolt lovat sem lehet ostorozni, még akkor is megrúghatja az embert, ha simogatja. A nőket pedig el kell bűvölni.
A mai nőt tulajdonképpen superwomannek kellene hívni, ha mindannak a sok ellentmondásos követelménynek meg akarna felelni, melyeket elé állítanak, s maga támaszt önmagával szemben.
Ha a nő későn találkozik a boldogsággal, a szenvedélye rabja lesz, nem akar lelépni a színről, mint az öreg színésznők, akik sok-sok búcsúfellépéssel hosszabbítják meg pályájukat.
A nő olyan fele a férfinak, mint a nappalnak az éj, a lombnak a virág. (...) Csak ránézni is gyönyörűség. Hát még ha ő tekint szeretve ránk. Semmi se szebb, jobb, édesebb. Testének szépségét felül nem múlhatja a művészetnek semmi remeke. - Lelkének édessége földi üdvösségünk.
A nők, akik kizárólag egy szerelemre építik az életüket, ha a szerelemnek vége, az életüket is feleslegesnek tartják.
Mindig bámulattal adóztam a nők valóságérzékének és annak az ősi rutinnak, amellyel a férfiak történelmi paranoiáit átvészelik.
A fiúk nem igazán ismerik a "hisztinyelvet". Pedig annyira egyszerű. Mindig pont az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit mondunk. Ha azt kérem, ne hívjon, elvárom, hogy hívjon. Ha azt mondom, haza akarok menni, egyébként nem akarok. Ha azt mondom semmi bajom, egyértelmű, hogy nagyon is van baj. De ezt nem mindenki tudja. Így hiába ültem a babzsákfotelemben, a mobilomat szorongatva, nem szólalt meg.
Ahhoz, hogy egy nő nyíltan megmondja, hogy harminc éves, az kell, hogy öntudatos legyen! Ahhoz, viszont, hogy őszintén megmondja, hogy negyven, ötvennek kell lennie.
Vessenek meg, ítéljenek el, én nem akarok egyenjogú lenni, legalábbis abban az értelemben nem, ahogyan azt manapság elképzelik és ahogyan annak idején a szüfrazsettek kitalálták. (...) Annak, akit kiválasztottam, akivel kölcsönösen kiválasztottuk egymást, akivel szövetkeztünk, legyek megfelelő partnere, segítsem mindenben. Úgy egészítsük ki egymást, hogy így alkossunk egyet. Ha egy nő nem elég egyenjogú azáltal, hogy kiszolgál, hogy együtt él, hogy szeret, intéz, csinál, nevel, szervez, tehát hogy a hátán viszi a családot, akkor felejtsük el, hogy van férfi és nő.