Idézetek a magányról

Az ember önmagában képtelen arra, hogy maradandóvá tegye az élet szépségeit. Hogy megfogja és kiértékelje azt, ami az életben szép, jó, kellemes és megnyugtató. Nem mintha nem látná meg. Meglátja, csakhogy nincs mit kezdjen vele. (...) Legalább két ember együttes érzése kell ahhoz, hogy a szép szép legyen, s az öröm öröm.

Wass Albert

Mélyen a vaksötétben,
holtan, de mégis ébren.
Magányom börtönében,
rátok még jól emlékszem.
Mindnyájan körbeálltok,
tudom, soha nem sajnáltatok.

Pokolgép

Örömtelenség, hó és csönd köröttem,
határtalan.
Olyan vagyok, mint téli fa az erdőn,
madártalan.

Kosztolányi Dezső

Hiába hever a lábad előtt a világ, ha nincs kivel megosztani.

Alyson Noel

Szívemnek sírboltot építek, hogy megnyugodhassék; begubózom, mert mindenütt tél van; a vihar elől boldog emlékeimbe takarózom.

Johann Christian Friedrich Hölderlin

A legkellemesebb része a kapcsolatnak, hogy megosztod az életedet valaki mással. De az életem, nyilvánvalóan, nem volt elég jó ahhoz, hogy megosszam.

Charlaine Harris

110

Egy héten át nem vetettem le az ezermesteri kezeslábasomat, se éjjel, se nappal, nem fürödtem, nem borotválkoztam, nem mostam fogat, mert a szerelem, ha későn is, de megtanított rá, hogy az ember valakinek a kedvéért hozza rendbe magát, valakinek a kedvéért öltözik fel és kölnizi be magát, és nekem sohase volt kiért.

Gabriel García Márquez

Sötét fenn az ég, fény sehol sem ég,
az arcomra álmos köd szitál;
Süket, sűrű csönd, némaság köszönt,
és senki nincs, ki fénylő jelet gyújtson az éjszakán.

Sillye Jenő

Társaság kell, hogy tudd, mi a magány.

FankaDeli

Fázom. Miért tagadjam, emberek?
A szívem is gyökérig didereg.
A tél sötét árnyéka ráterül
s egy hang borzongat néha: Egyedül...

Áprily Lajos

81

Ma éjszaka egyedül vagyok.
Arra gondolok,
nem számít, ha búcsú nélkül
mindent itt hagyok.

Szöllősi Péter

Senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, sem azt, hogy élt.

Móricz Zsigmond

233

A fák sudarára szállt az Est, az álnok
És torkom szorongatja valami titok:
Ajkat én miért csak sóhajra nyitok?

József Attila

Néha, amikor borzasztóan nagy szükségünk van egy barátra, senki sem elérhető.

Susan Elizabeth Phillips

208

A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába,
s a tavaszodba belehegedül.

Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe mintha ezer kés hasítana:
zokog, zokog a csontvázembered.)

Wass Albert

73
Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ