Előző idézet a szerzőtől

Következő idézet a szerzőtől

Ugorjunk oda, amikor még csecsemő voltál, és csak bébiételt ettél. Odabotorkálsz a dohányzóasztalhoz. Két lábon állsz, és tovább kell totyognod azokon a virslikre emlékeztető lábacskákon, különben eltaknyolsz. Aztán végre megérkezel, és csúnyán beütöd a nagy, puha csecsemőfejedet a dohányzóasztal hegyes sarkába. Lehuppansz a földre, és láss csodát, fáj. Nem történik semmi katasztrófa, amíg rohanva meg nem érkezik anyu és apu. Jaj, szegénykém, ó, mi történt a buksiddal? És csak ekkor sírod el magad. Szerző: Chuck Palahniuk amerikai író 1962. február 21. — Forrás: Láthatatlan szörnyek 81. oldal, 8. fejezet (Totth Benedek fordítása)
		32
Gyermek Család

Beküldte: nim

Kedvencnek jelölték:

trixy_74, Andesz85, lukiii, rozi26, Bettty, és további 27 felhasználó...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!