Kártya
Kártyára tenni azt jelenti, hogy az ember aláveti magát a véletlennek.
A valóság egy kártyapakli, végtelen számú kártyalap. A mi háromdimenziós világegyetemünk csak egyetlen kiosztott lap Isten kezéből.
Játék az élet, rosszul megkevert kártyákkal, gondokkal. Bajjal teli szerencsejáték, hol a vak esély uralkodik.
Rengeteg kártyalap..., de ugyanannak a paklinak a részei. Ahhoz, hogy megértsük az üzenetüket, mindegyikre szükségünk van, mindegyik egyformán fontos. Ilyen a lélek is. Az emberek mind összefüggnek egymással, akárcsak a kártyapakli lapjai.
Az élet olyan, mint a kártyajáték, csak nem ismerem a játékszabályokat.
Azokkal a kártyákkal kell játszanod, amit leosztottak neked, mint mindenki másnak ebben a rohadt világban.
Vagy bejön, vagy nem: egy kártyaasztal az élet,
A sors osztja a lapot, mi meg rakjuk a tétet.
- Milyen okos kutyád van! - mondta egy ember, amikor meglátta a barátját a kutyájával kártyázni.
- Nem is olyan okos, mint amilyennek látszik - hangzott a válasz. - Ha jó lapja van, azonnal csóválni kezdi a farkát.
Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.
Te olyan furcsa kártyás vagy... valaki, aki kártya helyett szenvedélyekkel és emberekkel játszik. Én voltam az egyik dáma a játszmában. Aztán felálltál, és odább mentél... miért? Mert meguntad. Csak elmentél, mert meguntad.
A halál egy olyan játszótárs, aki nem csal, csak nem mondja meg, mikor fogja azt a jokert használni, amivel kiüt a játékból.